Honnan ismered fel az igazit?

Megtalálni az igazit, mindenki erről álmodik. Erről szólnak a romantikus filmek, a könyvek, és még az operák, színdarabok is. Embernek nem jó egyedül lenni, ez áll a Bibliában is, és valóban, mi is így érezzük – nem jó egyedül, kell valaki, aki szeret, akivel együtt ébredünk és akivel minden gondunkat, bajunkat megoszthatjuk. Akivel majd együtt öregszünk meg, hogy öreg napjainkra legyen aki a kezünket megfogva, öregesen, lassan sétálva is szeret.

Na honnan is tudhatnánk, hogy az igazit találtuk e meg? Többnyire ha megcsókol, nem hangzik fel Puccini a mennyekből, úgyhogy valamilyen más módon kellene rájönnünk, hogy most tényleg az igazit találtuk e meg. Általában véve az ember ezt szinte azonnal megérzi. Természetesen vannak olyan esetek, ahol ez a megérzés megcsal, de többnyire helytálló. Sokan mesélték már, hogy amikor valakivel találkoztak, egyből olyan érzésük volt, hogy “ő lesz a férjem/feleségem”. És ilyenkor legtöbb esetben így is történt.

Jó, ha önmagad tudod adni

Jó jel, ha teljesen önmagad tudod adni, nem kell takargatnod némely fura szokásod, vagy hobbid. Egyszerűen jól érzed magad a társaságában. Mindig vonzónak találod, akkor is ha autót szerel az olajos munkásruhában, vagy ha reggel kócosan kavargatja sebesen a kávéját, miközben bambul maga elé. Meg tudjátok oldani a problémákat veszekedések nélkül – ez nagyon fontos, hiszen azt mutatja, hogy tényleg fontosak vagytok egymás számára.

Bármiről és sokat tudtok beszélgetni, akár éjszakákon át. ez nagyon fontos ahhoz, hogy a szerelem később is megmaradjon. Azok a kapcsolatok, amiben nem tudnak a partnerek beszélgetni, gyorsan kihűlnek. Ha mindketten be tudjátok ismerni a hibáitokat, szintén azt mutatja, hogy hosszútávú és igazi szerelem a tiétek.

Tudtok bocsánatot kérni, és a másiktól elfogadni azt. Nem hibáztatjátok egymást, és egymásból tudtuk erőt meríteni a külvilág felé. És talán az egyik legfontosabb, hogy közösen tudtok fejlődni. Ha csak az egyik fél akar fejlődni, a másik stagnál, vagy ami még rosszabb – visszahúzza a másikat, az a kapcsolat előbb-utóbb unalmassá, akár gyötrelemmé is válhat annak, aki a fejlődés mellett van.