A jövő űrutazása: Robotok válthatják-e fel az emberi űrhajósokat?

Karácsony előestéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, olyan közel repült a Naphoz, mint eddig egyetlen ember által készített objektum sem. A szonda a szoláris küldetés keretében azt kutatta, hogyan befolyásolja a Nap a Föld űridőjárását. Ez a pillanat mérföldkő volt az emberiség számára, hiszen a szonda teljesen önállóan hajtotta végre előre megprogramozott feladatait, anélkül, hogy bármilyen kommunikációra szüksége lett volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben számos robotikus űrszondát küldtek el a Naprendszer különböző pontjaira, olyan helyekre, ahová az emberek fizikailag nem tudtak eljutni. A Parker Solar Probe 10 napos repülése alatt olyan extrém hőmérséklettel találkozott, amely elérte az 1000 Celsius-fokot. Az autonóm űrszondák sikeres működése, valamint az új, fejlett mesterséges intelligencia fejlődése új kérdéseket vet fel az emberi szerep jövőbeli űrkutatásban.

Egyes tudósok kétségbe vonják, hogy emberi asztronautákra egyáltalán szükség lesz-e a jövőben. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza, úgy véli, hogy „a robotok gyorsan fejlődnek, és az emberek űrbe küldésének érve folyamatosan gyengül.” Rámutat arra is, hogy az emberek küldése kockázatos, és szerinte az egyedüli indok az ilyen küldetésekre az kalandvágy, amely inkább a gazdagok élménye, és ezt magánfinanszírozásból kellene megoldani. Andrew Coates, a londoni University College fizikusa egyetért vele, mondván, hogy a komoly űrkutatás szempontjából ő is a robotokat részesíti előnyben. A robotok messzebb jutnak és többet képesek tenni, mint az emberek, ráadásul költséghatékonyabbak is. „Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, a robotok egyre okosabbá válnak” – állítja.

De mit jelent ez a jövőbeli asztronauták számára? Vannak bizonyos feladatok, amelyeket az emberek képesek ellátni az űrben, de amelyeket a robotok, bármennyire is fejlettek, soha nem tudnának. A robotikus űrhajók már minden bolygót felkerestek a Naprendszerben, valamint számos aszteroidát és üstököst, de emberek csak két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve 1961-től, amikor Jurij Gagarin a Szovjetunióból az első űrkutató lett. A legtöbben a Föld körüli pályán vagy alacsonyabb pályán repültek, amely rövid, néhány perces ugrásokat jelentett az űrbe olyan járművekkel, mint a Blue Origin New Shepard rakétája.

Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa, úgy véli, hogy a presztízs mindig is szerepet fog játszani az emberek űrben való jelenlétében. „Úgy tűnik, hogy ez a legjobb módja annak, hogy megmutassuk, a politikai rendszerünk hatékony, és az embereink brillantak” – mondta. Az emberek nem csupán a felfedezés iránti vágy, hanem tudományos kutatások és kísérletek végrehajtása érdekében is fontosak az űrben. Az űrhajók képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnak dolgozni, és ott különböző eszközökkel vizsgálhatják az atmoszférát és a felszínt.

Dr. Weinersmith szerint ugyanakkor az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban végzik el a feladatokat, mint a robotok. Azonban az emberek életben tartása az űrben rendkívül nehéz és költséges. Míg a robotok nem igényelnek hidratálást, táplálékot vagy alvást, az embereknek ezekre mind szükségük van. A NASA által kifejlesztett Valkyrie robot, amely egy humanoid gép, képes lenne bizonyos feladatok ellátására az űrben, mivel fizikai képességei közel állnak az emberekéhoz. Ezen robotok célja nem az emberek helyettesítése, hanem a munkájuk segítése, például alkatrészek cseréje vagy napenergia panelek tisztítása.

A NASA Curiosity rover önállóan végez tudományos kísérleteket a Marson, míg a robotok lassúsága sokszor hátráltatja őket a felfedezésben. Dr. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa arra figyelmeztet, hogy a robotok és mesterséges intelligencia bár sok mindenben felülmúlhatják az embereket, de a felfedezés során a szubjektív élmény és inspiráció terén nem tudják helyettesíteni az embereket. Az emberi jelenlét az űrben képes inspirálni az embereket a Földön, és a jövőbeli emberi küldetések, mint például a Marsra tervezett expedíciók, valószínűleg még nagyobb izgalmat fognak kelteni, mint a Holdra szállás.

A NASA és más űrügynökségek, mint például a kínai űrkutatási hivatal, tervezik, hogy az elkövetkező évtizedben visszatérnek az emberek a Holdra. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója pedig Mars-kolónia létrehozásáról álmodik, ahol emberek élhetnének. Az űrkutatás jövője tehát a robotok és az emberek közötti együttműködésen alapulhat, és bár a technológia fejlődése új lehetőségeket teremt, az emberi kíváncsiság és felfedező szellem továbbra is elengedhetetlen marad az űr kutatásában.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy7keddnj31o