Trump ásványi üzlete és annak váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelmi törekvéseknek – mondta Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímafőnöke, miután Trump novemberben megnyerte a választásokat. Trump hivatali ideje alatt visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb globális klímavédelmi paktumának tartanak. Ezen kívül megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. Elődje zöld technológiai fejlesztéseit „zöld új átverésnek” minősítette. Mindezek ellenére Trump látszólag érdeklődik a kritikus ásványi anyagok iránt, és hajlandó megállapodásokat kötni az ukrán elnökkel. Emellett nagy figyelmet fordít Grönlandra és Kanadára, amelyek mindkettő gazdag kritikus ásványokban.
A kritikus ásványok beszerzése Trump hivatali ideje óta kiemelt fontosságú téma, mivel ezek a vegyületek nélkülözhetetlenek számos iparágban, beleértve a légiközlekedést és a védelmet, de ami még érdekesebb, hogy kulcsszerepet játszanak a zöld technológia gyártásában is. Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, tisztában van a kritikus ásványok jelentőségével a zöld átmenet szempontjából. A Tesla elektromos járműveiben és a SpaceX rakétáiban használt anyagok, mint például a grafit, a lítium és a nikkel, elengedhetetlenek a zöld technológia fejlődéséhez.
Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, amelyek jellemzően ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal növekedett, amelyet főként a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors növekedése hajt. Az International Energy Agency előrejelzése szerint húsz éven belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át ezek az iparágak fogják lefedni.
Musk aggodalma, hogy hozzájusson ezekhez az ásványi anyagokhoz, három évvel ezelőtt Twitter-bejegyzésében is megjelent, ahol megjegyezte, hogy a lítium ára „őrületes szintre emelkedett”, és hogy a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül részt venni az ásványi anyagok bányászatában és finomításában, hacsak a költségek nem javulnak. A lítium bőségesen megtalálható a Földön, de gyakran nehezen elérhető helyeken található, így a bányászati projektek logisztikai költségei rendkívül magasak lehetnek.
A kritikus ásványok és ritkaföldfémek, mint például a kobalt és a nikkel, amerikai helyzete gyenge, amit egy decemberi jelentés is megerősített, amely a kormány egy különbizottságának munkáját tükrözte. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, figyelembe véve a Kínától való függőségből eredő kockázatokat. A jelentés hangsúlyozta, hogy ha nem lépnek, az a védelmi termelés leállását és más fejlett technológiák gyártásának megakadályozását eredményezheti.
Kína dominanciájának hátterében áll, hogy az ország már évtizedekkel ezelőtt felismerte a zöld technológia gazdasági lehetőségeit, és stratégiáját ennek megfelelően alakította. A Kínai Népköztársaság az ásványi anyagok feldolgozásában is kiemelkedő szerepet játszik, globálisan a ritkaföldfémek gyártásának 60%-át, míg a feldolgozásának 90%-át Kína végzi. A feldolgozás szakasza, amely a legmagasabb haszonkulccsal jár, Kína számára jelentős bevételt biztosít.
Trump motivációját Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) alkalmazott közgazdaságtan professzora úgy fogalmazta meg, hogy a félelem a hátrányos helyzetből fakad. Az Egyesült Államok késlekedése a kritikus ásványok beszerzésében és feldolgozásában azt a kérdést veti fel, hogy vajon nem késő-e már teljes mértékben kihasználni a zöld technológia lehetőségeit.
A Biden-adminisztráció az IRA (Inflációs Csökkentési Törvény) bevezetésével támogatta a zöld technológiai iparágakat, ami 493 milliárd dollárnyi befektetést vonzott az Egyesült Államok zöld iparágába. Ezzel szemben Trump mostani lépései, amelyek a kritikus ásványok beszerzésére irányulnak, arra utalhatnak, hogy a jövőben a felsőbb szintű folyamatokra is nagyobb figyelmet szentelnek. Bár Trump erőteljesen ellenzi az IRA fenntartását, a zöld technológiai iparban elért sikerek miatt a republikánus szenátorok próbálják meggyőzni őt, hogy legalább részben tartsa meg azt.
A jövőbeli fejlemények bizonytalanok, de az biztos, hogy a zöld technológia és a kritikus ásványok kérdése továbbra is középpontban marad az Egyesült Államok politikai diskurzusában.
Ezeket is érdemes megnézni
Késések és üres polcok a Co-opnál a kibertámadás után
Svéd várost bírságoltak meg környezetvédelmi célkitűzés elmaradása miatt
