Az élet rejtélyei más bolygókon és a hatásuk ránk
A tudományos felfedezések világában vannak olyan pillanatok, amelyek nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem mélyreható változást idéznek elő a gondolkodásmódunkban is. Ilyen volt például az, amikor először kaptunk képet a Földről az űrből, vagy amikor a tudósok felfedezték, hogy létezik élet egy másik világon. Jelenleg egy újabb fontos lépés előtt állunk, hiszen a K2-18b nevű bolygón felfedeztek egy olyan gázt, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Ez a felfedezés új reményeket ébreszt arra vonatkozóan, hogy talán tényleg létezik idegen élet a világegyetemben, és a tudósok, élükön Nikku Madhusudhan professzorral, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetőjével, azt állítják, hogy a válasz a közeljövőben elérhetővé válhat.
Madhusudhan professzor úgy véli, hogy az emberiség történetének legfontosabb kérdései közé tartozik a más világokon létező élet kérdése, és hogy most talán a válasz küszöbén állunk. A felfedezés újabb kérdéseket vet fel: Ha tényleg létezik élet egy másik bolygón, hogyan fog ez megváltoztatni minket, mint faj? Az emberi történelem során őseink már régóta meséltek az égen élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú jelenségeket látnak a Mars felszínén, ami arra a spekulációra vezetett, hogy ez a közeli bolygó egy fejlett civilizációnak ad otthont. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet keltettek, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, akik inkább veszélyt hoztak, mint reményt.
Az évtizedek során azonban a legújabb felfedezések nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy messzi csillag körüli, több száz trillió mérföldre lévő bolygóról érkeztek, amely új reményeket ébresztett a tudományos közösségben. Az idegen élet keresése során egy jelentős kihívás a megfelelő célpontok megtalálása. A NASA korábban a Marsra összpontosított, de 1992-ben, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül kering, a figyelem új irányt vett. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogathassa az életet. Azonban számos olyan bolygó is létezik, amely a „Goldilocks zónában” található, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy élet alakulhasson ki.
A kutatók ambiciózus terveket készítettek a bolygók légkörének kémiai összetételének elemzésére. Céljuk az volt, hogy a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfény apró mennyiségét megfigyeljék, és kémiai nyomokat keressenek, amelyek a Földön csak élő organizmusok által termelhetők. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezett gáz jelenlegi kutatásának középpontjában áll, a valaha készült legfejlettebb űrteleszkóp, és 2021-es indítása óta óriási izgalmakat keltett a tudományos közösségben.
Madhusudhan professzor reményei szerint két éven belül elegendő adatot tud majd bemutatni ahhoz, hogy bizonyíthassa a K2-18b körüli bioszignatúrák létezését. Azonban még ha sikerül is elérnie célját, nem fog tömeges ünnepléshez vezetni. Ehelyett újabb tudományos viták kezdődnek arról, hogy a bioszignatúrák előállíthatók-e nem élő folyamatok által. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a tudósok nem találnak alternatív magyarázatokat a bioszignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat afelé, hogy az élet valóban létezik más világokon.
A tudományos közösség számára a más világokon létező élet felfedezése nem csupán egy újabb felfedezés lenne, hanem egy mélyreható változást is hozna az emberi pszichében. Madhusudhan professzor hangsúlyozza, hogy az élet felfedezése mindannyiunkat közelebb hozna egymáshoz, hiszen a tudományos szempontból értelmezhető „élő égbolt” látványa jelentős társadalmi hatásokat gyakorolna. A tudományos felfedezések eddig is folyamatosan csökkentették az emberiség univerzumban elfoglalt helyét, és az idegen élet felfedezése tovább csökkentheti különlegességünket.
A jövőbeli küldetések, mint például a NASA Dragonfly, amely a Szaturnusz egyik holdjára, Titanra fog landolni, vagy az ESA ExoMars roverje, amely a Mars felszínén fog kutatni, szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre közelebb kerüljünk az idegen élet felfedezéséhez. Az emberiség számára ez a felfedezés nemcsak tudományos szempontból jelenthet mérföldkövet, hanem új perspektívát is adhat saját létezésünkre vonatkozóan, és segíthet megtalálni a helyünket az univerzumban.
Ezeket is érdemes megnézni
Veszélyeztetett axolotl kibocsátás: új remények a ritka kétéltű számára
Mi jellemzi a december 28-án született Bakokat?
