Hegseth: Kína közvetlen veszélyt jelent Tajvanra, Ázsiának erősítenie kell védelmét

Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere, figyelmeztetett arra, hogy Kína „közvetlen” fenyegetést jelent Tajvanra, és arra bátorította az ázsiai országokat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket, valamint működjenek együtt az Egyesült Államokkal a háború megakadályozása érdekében. A miniszter a hétvégén, egy magas szintű ázsiai védelmi csúcstalálkozón beszélt, ahol hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kívánja dominálni vagy elnyomni Kínát, ugyanakkor nem engedi meg, hogy szövetségeseit megfélemlítsék. Hegseth kijelentette, hogy a fenyegetés, amelyet Kína képvisel, valós és akár közvetlen is lehet.

A beszédre reagálva Kína a legnagyobb „bajkeverőnek” nevezte az Egyesült Államokat a regionális béke szempontjából. Az ázsiai országokban sokan attól tartanak, hogy Kína esetleges inváziója Tajvanra komoly instabilitást okozhat. Tajvan egy önállóan működő sziget, amelyet Kína saját területének tekint, és a pekingi vezetés nem zárta ki a katonai erő alkalmazását. A Shangri-la párbeszéden, amely Szingapúrban zajlott, Hegseth Kínát egy „hegemón hatalomra törekvő” országnak jellemezte, amely „túl sok területet kíván dominálni és ellenőrizni” Ázsia területén. Kína több szomszédjával is konfliktusba került a Dél-kínai-tengeren lévő területi viták miatt.

A miniszter azt is megemlítette, hogy Peking „hitelesen készül a katonai erő alkalmazására” az erőviszonyok megváltoztatása érdekében, és hivatkozott egy 2027-es határidőre, amelyet Xi Jinping, Kína elnöke állítólag kijelölt a tajvani invázióra való katonai felkészülés érdekében. Ezt az időpontot évek óta említik az amerikai tisztviselők és tábornokok, de Peking soha nem erősítette meg. Hegseth hozzátette: „Bármi is legyen a kommunista Kína kísérlete Tajvan katonai megszerzésére, annak súlyos következményei lennének az Indo-Csendes-óceán térségére és a világra. Nincs okunk eltúlozni a helyzetet. A fenyegetés valós, és akár azonnali is lehet. Reméljük, hogy nem így lesz, de ez egy lehetőség.”

Hegseth hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem keres háborút vagy konfliktust Kínával, és nem kívánja elnyomni vagy körülzárni az országot. „Nem keresünk rendszerváltást… de biztosítanunk kell, hogy Kína ne dominálhasson bennünket vagy szövetségeseinket” – mondta. A kínai nagykövetség a szezont követően közleményt adott ki, amelyben „provokációkkal és incitálással” vádolta meg Hegsethet, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb zavaró tényező a régió békéjében.

Hegseth beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelmúltban a kínai részvétel a csúcstalálkozón jelentősen csökkent. Míg az Egyesült Államok a legnagyobb delegációját küldte el, Kína alacsonyabb szintű csapatot küldött, és lemondta a tervezett beszédét. A helyzetet állami médián keresztül próbálták relativizálni, mondván, hogy a védelmi miniszter hiánya nem értelmezhető túl.

A háború elkerülése érdekében az Egyesült Államok „erős elrettentő pajzsot” kíván létrehozni szövetségeseivel, mondta Hegseth, aki hangsúlyozta, hogy a védelmi költségvetések növelése elengedhetetlen. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is sürgette a NATO-tagállamokat, hogy költsenek többet a védelemre, legalább a GDP-jük 5%-át. Hegseth az európai példát említette, utalva arra, hogy miközben Európa lépéseket tesz a védelmi kiadások növelésére, Ázsiában a szövetségeseknek is hasonlóan kellene cselekedniük a Kína által jelentett egyre növekvő fenyegetés ellen.

A beszéd során Hegseth a kínaiakkal való gazdasági kapcsolatok kiépítését is bírálta, mondván, hogy Peking ezt „zsarolási eszközként” használja, amely mélyíti Kína „rosszindulatú befolyását”. A csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök szavaira reagálva Hegseth elmondta, hogy az Egyesült Államok inkább azt szeretné, ha a legtöbb európai befektetés a kontinensen maradna, lehetővé téve az Egyesült Államok számára, hogy a saját erősségeit kihasználja az Indo-Csendes-óceánban. Kína válasza kritikákat fogalmazott meg az Egyesült Államok európai politikájával kapcsolatban, kérdéseket vetve fel az amerikaiak elkötelezettségéről és a globális védelmi kiadások növelésének hatásairól.

Hegseth beszéde nagy visszhangot keltett az ázsiai országok körében, ahol a Kínától való félelem és a biztonsági együttműködés iránti vágy erősödik. A nemzetközi politikai helyzet folyamatosan változik, és ez a csúcstalálkozó újabb lépés volt a hatalmi viszonyok alakulásában. Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek továbbra is középpontban állnak, és a jövőbeli események alakulására sokan figyelnek világszerte.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c071xm4x7g7o