Tavaly rekordsebességgel pusztultak a trópusi erdők

A világ trópusi erdői, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védekezésben, tavaly rekordgyorsasággal tűntek el, ahogy azt új műholdas elemzések mutatják. A kutatók becslése szerint 2024-ben körülbelül 67 ezer négyzetkilométernyi, érintetlen, öreg növényzetű erdő tűnt el, ami majdnem olyan nagy terület, mint Írország, vagy 18 focipálya egy perc alatt. A tűz volt a legfőbb ok, amely először felülmúlta a mezőgazdasági célú földtisztításokat, különösen az Amazonas térségében, ahol a rekord szárazság különösen súlyosan érintette az erdőket.

A délkelet-ázsiai országokban azonban pozitív hírek érkeztek, mivel a kormányzati intézkedések segítettek csökkenteni az erdőveszteséget. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű, több száz milliárd tonna szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fás törzsekben. Az új globális rekord azonban újabb kérdéseket vet fel az erdők ellenálló képességével kapcsolatban a felmelegedő bolygón. Számos kutató aggódik amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas egyes részei, a „küszöbértékhez” közelíthetnek, amelyen túl visszafordíthatatlan hanyatlás következhet be. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója, amely az adatokat szolgáltatja, „ijesztőnek” nevezte az új eredményeket, és figyelmeztetett a trópusi esőerdők „szavannásodására”, ahol az öreg növényzetű trópusi erdők visszahúzódnak, és véglegesen szavannává alakulnak. „Ez még mindig elmélet, de az adatok alapján egyre valószínűbbnek tűnik” – tette hozzá.

Egy másik tanulmány, amelyet a múlt héten publikáltak, hasonló figyelmeztetést adott a lehetséges jelentős Amazonas-hanyatlásra, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokos nemzetközi célt. Ez nemcsak a legbiológiailag sokszínűbb élőhelyeken élő állatvilágot fenyegetné, hanem komoly következményekkel járna a globális éghajlat számára is. A közelmúltig az Amazonas kedvezett az emberiségnek, mivel több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban az erdők égetése hatalmas mennyiségű CO2-t bocsát ki, így hozzájárulva a felmelegedéshez, ahelyett, hogy korlátozná azt. 2023-24-ben az Amazonas a valaha volt legrosszabb szárazságát tapasztalta, amelyet a klímaváltozás és a természetes melegedést előidéző El Niño időjárási jelenség táplált. Sok tüzet szándékosan gyújtanak mezőgazdasági területek tisztítására, így nehéz az okokat elkülöníteni. A szárazság azonban ideális körülményeket teremtett a tüzek ellenőrizhetetlen terjedéséhez, különösen Brazíliában és Bolíviában.

Bár csupán egy év adatáról van szó, az a várható mintát követi, miszerint a felmelegedő világban egyre intenzívebbek a trópusi tüzek. Rod Taylor, a Világgazdasági Intézet (WRI) munkatársa úgy fogalmazott, hogy „új fázisba léptünk, ahol már nem csupán a mezőgazdasági célú földtisztítás a fő hajtóerő”. Most már van egy új, felerősítő hatás, ami egy valódi klímaváltozási visszacsatolási folyamat, ahol a tüzek sokkal intenzívebbek és hevesebbek, mint valaha. A világ öreg növényzetű trópusi erdeinek rekordvesztesége összesen 3,1 milliárd tonna, a bolygót felmelegítő gázokat bocsátott ki, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió emisszióival.

Délkelet-Ázsiában azonban a trendet megfordító kezdeményezések tapasztalhatók. Indonéziában a primer erdőveszteség területe 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, a szárazság ellenére. Ez a kormányok és közösségek együttműködésének eredménye, akik „tüzelésmentes” törvényeket érvényesítenek. „Indonézia fényes példaként szolgál a 2024-es adatokban” – mondta Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektjének társigazgatója. Gabriel Labbate, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Programjának vezetője is egyetértett abban, hogy a politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez. Más országok, így Brazília is, korábban hasonló megközelítésekkel értek el sikereket, de 2014-től kezdve a kormányzati politikák változása után ismét növekedni kezdtek a veszteségek.

Hansen professzor hangsúlyozta, hogy bár a délkelet-ázsiai előrelépés pozitív, a brazil erdőveszteségek ingadozása azt mutatja, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. „A kulcs, amit még nem láttunk, az a fenntartható siker a konverziók csökkentésében és alacsony szinten tartásában” – tette hozzá. A kutatók egyetértenek abban, hogy az idei ENSZ klímacsúcs, a COP30, amely az Amazonasban kerül megrendezésre, kulcsszerepet játszik a erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. Az egyik javaslat, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek megőrzik a trópusi erdőket, pénzbeli támogatással. Az elképzelés még kidolgozás alatt áll, de ígéretesnek tűnik, mondta Taylor. „Ez egy példa arra az innovációra, amely az egyik alapvető problémát célozza meg, miszerint jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint azok megőrzésével.” A jövőbeli intézkedések bevezetése elengedhetetlen a bolygónk és az élővilág védelme érdekében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0lnngl6713o