
Szovjet űrhajó zuhanása a Földre várható
A közeljövőben a Földre zuhan egy szovjet űrhajó egy része, amely több mint ötven éve kering az űrben. A Kosmos 482 nevű misszió 1972-ben indult a Vénusz felé, de nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és végül négy darabra tört. A NASA szerint a legvalószínűbb, hogy a lander, vagyis a leszálló modul egy része tér vissza a Föld légkörébe, és elképzelhető, hogy egy része meg is marad anélkül, hogy elégne. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés várhatóan május 10-én, helyi idő szerint 09:16-kor fog bekövetkezni, de ez az időpont több órát is csúszhat.
Sok mindent nem tudunk a visszatérés részleteiről, beleértve azt is, hogy hol landolhat a kapszula. Az ESA szakértője, Stijn Lemmens elmondta, hogy ha a lander egy része tényleg túléli a visszatérést, akkor a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozna. A szakember szerint sokkal valószínűbb, hogy valaki lottót nyer, mint hogy egy ilyen űrszemét darabja eltalálja az embert.
A lander kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. Ezt az űrhajót úgy tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletét és nyomását, így robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy van esély arra, hogy a kapszula kontrollálatlanul, de mégis épségben áthaladjon a Föld légkörén.
A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé való lassúbb ereszkedéshez terveztek, valószínűleg már régóta elhasználódott, hiszen több mint ötven éve az űrben van. A földön élő emberek számára a kockázat alacsonynak számít, azonban a kapszula várható repülési útvonala 51,7° északi és déli szélesség között terjedhet, ami a lakott világ nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a lander bárhol leszállhat, London környékétől egészen Dél-Amerika déli csücskeig.
Az elmúlt évek során már előfordultak kontrollálatlan űrszemét incidensek. Lemmens elmondta, hogy a mesterséges objektumok Föld légkörébe való visszatérése viszonylag gyakori esemény, hiszen hetente több nagyobb űrhajó, naponta pedig kisebbek is visszatérnek. Az ilyen objektumok általában elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a talajt. Például a kínai Long March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be a légkörbe, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett szinte teljesen elégett.
A Kosmos 482-t jelenleg szorosan nyomon követik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan ki tudják venni magukat az orbitális pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérésekkel. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel annak a kockázatát, hogy az űrszemét lakott területekre essen, így védve az embereket és a vagyont, miközben kezelik az űrszemét környezeti hatásait is.

