A jövő űrutazása: Robotok válthatják-e fel az emberi asztronautákat?
Karácsony estéjén a NASA autonóm űrszondája, a Parker Solar Probe, történelmi pillanatot teremtett, amikor a Nap közelébe repült, közelebb, mint valaha bármely ember által készített objektum. A szonda küldetése az volt, hogy mélyebb megértést nyerjen a Nap működéséről és hatásáról a Föld űridőjárására. Ez a beruházás egy olyan mérföldkő volt az emberiség számára, amelyben nem volt közvetlen emberi részvétel; a szonda önállóan hajtotta végre előre programozott feladatait, anélkül, hogy bármilyen kommunikációt folytatott volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben számos robotikus szondát küldtek a Naprendszer különböző pontjaira, olyan célállomásokra, ahová az emberi lények nem juthatnak el. A Parker Solar Probe 10 napos küldetése során több mint 1000 Celsius-fokot is elérő hőmérsékleteket tapasztalt, ami hangsúlyozza az autonóm űrszondák sikerességét, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy milyen szerepet játszhatnak a jövőben az emberek az űrkutatásban.
Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza, úgy véli, hogy a robotok fejlődése gyorsan csökkenti az emberi űrhajósok szükségességét. „A robotok egyre gyorsabb ütemben fejlődnek, és az érvek az emberek küldése mellett egyre gyengébben állnak” – mondta. Szerinte az emberek űrutazása csupán kalandvágyból, a gazdagok élménykeresése miatt indokolt, ami privát finanszírozást igényel. Andrew Coates, a University College London fizikusa is hasonló véleményen van, hangsúlyozva, hogy a robotok komolyabb űrkutatásra sokkal alkalmasabbak, mivel képesek messzebb jutni és több feladatot ellátni, mint az emberek. Emellett költséghatékonyabb megoldást is nyújtanak, és a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre intelligensebbé válnak.
A kérdés azonban az, hogy milyen szerepet játszanak a jövő űrhajós generációk, és léteznek-e olyan feladatok, amelyeket az emberek el tudnak látni az űrben, de a robotok soha nem tudnának teljesíteni. Míg a robotikus űrszondák minden bolygón jártak a Naprendszerben, az emberek eddig csak két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve Juri Gagarinnal, aki az első kosmikus felfedező volt 1961-ben. A legtöbben a Föld körüli pályán vagy alacsonyabb magasságokban végeztek rövid űrutazásokat, mint például a Blue Origin újrafelhasználható rakétájával.
Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa szerint a presztízs továbbra is fontos tényező az emberi űrkutatásban. „Ez egy nagyszerű módja annak, hogy megmutassuk, mennyire hatékony a politikai rendszerünk és mennyire okosak az embereink” – fogalmazott. Az emberek nemcsak az űr felfedezésére vágynak, hanem kutatásokat is végeznek az űrállomáson, mint például a Nemzetközi Űrállomáson, ahol a tudomány fejlődését segítik. A robotok is hozzájárulhatnak a tudományos kutatásokhoz, mivel eljuthatnak olyan helyekre, ahol az emberek nem tudnának biztonságosan dolgozni.
A robotoknak azonban megvannak a maguk hátrányai is. Sok robot lassan és módszeresen működik, például a Mars felszínén közlekedő roverek, amelyek sebessége alig éri el a 0,1 mph-t. Dr. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a mesterséges intelligencia képes legyőzni az embereket sakkban, nem biztos, hogy a bolygók felfedezésében is felülkerekedhetnek. Szerinte a jövőben a mesterséges intelligencia algoritmusok segíthetnek abban, hogy a roverek hatékonyabbak legyenek.
A technológia szerepet játszhat az emberi űrutazás kiegészítésében is, lehetővé téve az űrhajósok számára, hogy fontosabb kutatásokra összpontosítsanak, miközben a robotok elvégzik a monoton feladatokat. Dr. Kiri Wagstaff, aki korábban a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa volt, elmondta, hogy a robotok képesek automatizálni a fárasztó feladatokat, ami különösen fontos lehet a bolygók felszínén, ahol az emberek fáradtan és figyelmetlenül dolgozhatnak, míg a gépek folyamatosan működnek.
A NASA Valkyrie robotja, amely 2013-ban készült, szintén egy újabb példája a humanoid technológiának, amely alapvető feladatokat láthat el az űrben. Ezen kívül a NASA Robonaut volt az első humanoid robot, amelyet űrhajósok helyett fejlesztettek ki. A robotok nemcsak az emberek helyettesítésére, hanem a velük való együttműködésre is alkalmasak, például a karbantartási feladatok elvégzésében.
A NASA Curiosity rover, amely jelenleg a Mars Gale-kráterében végez kutatásokat, már képes önállóan végrehajtani bizonyos tudományos feladatokat emberi beavatkozás nélkül. A rover képes fényképeket készíteni, tudományos prioritásoknak megfelelő kőzeteket keresni, és autonóm módon végrehajtani az elemzéseket. Ugyanakkor a robotok korlátait is figyelembe kell venni, mivel lassú sebességük akadályozza a hatékony felfedezést.
Bár a robotok képességei folyamatosan fejlődnek, egy dologban még mindig nem tudják felülmúlni az embereket: az inspiráló erőben. Leroy Chiao, a NASA nyugdíjas űrhajósa hangsúlyozza, hogy az emberek tevékenysége az, ami igazán izgalmat kelt a közvéleményben. „Az emberek akkor kapcsolódnak, amikor emberek csinálnak valamit” – mondta. A NASA jövőbeni tervei között szerepel, hogy az Artemis program keretében embereket küldjenek a Holdra, és a következő évtizedben újra emberi küldetéseket bonyolítanak le.
A jövő űrkutatása tehát egyre inkább a robotok és az emberek együttműködésére épül, amely a felfedezések új dimenzióit nyithatja meg. Az ember és gép együttműködése egy új korszak kezdetét jelentheti az űrben, ahol a technológia és az emberi kreativitás kombinációja lehet a kulcs a következő lépéshez a kozmosz felfedezésében.
Ezeket is érdemes megnézni
Svéd várost bírságoltak meg környezetvédelmi célkitűzés elmaradása miatt
Aszteroida az élet építőelemeit rejti, állítják a tudósok
