Az élet rejtélye más bolygókon és ami ebből számunkra következik

A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem komoly hatással vannak a pszichénkre is, hiszen új megvilágításba helyezik az Univerzum méreteit és a benne elfoglalt helyünket. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, amely mély benyomást tett az emberiségre. Most, egy újabb izgalmas hír érkezett, amely közelebb hozhatja a más világokon létező élet felfedezésének lehetőségét. Egy K2-18b nevű bolygón felfedeztek egy gázt, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. A felfedezést vezető tudós, Nikku Madhusudhan professzor a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetéből úgy véli, hogy ezzel a lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban.

Mindez újabb kérdéseket vet fel, például hogy ha valóban találnánk életet egy másik bolygón, az hogyan változtatná meg az emberi faj jövőjét. Őseink évszázadok óta meséltek olyan lényekről, akik az égbolton élnek. A 20. század elején a csillagászok azt hitték, hogy egyenes vonalú képződményeket látnak a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy esetleg egy fejlett civilizáció lakik a szomszédos bolygón. Ebből az ötletből született meg a repülő csészealjakról és kis zöld idegenekről szóló népszerű sci-fi kultúra. A történelmi kontextus is fontos itt, hiszen akkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedése miatti félelmeket generáltak, így a földönkívüli látogatók gyakran fenyegetésként jelentek meg a médiában.

Ma, több évtizeddel később, a legnagyobb bizonyíték a más világokon létező életről nem a Marsról vagy a Vénuszról származik, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire kering egy távoli csillag körül. A kihívás a földönkívüli élet kutatásában az, hogy tudjuk, hol keressük. A NASA korábban a Marsra összpontosított, de 1992-ben megváltozott a helyzet, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett a Naprendszeren kívül. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz. Mások vagy túl forrók, vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogassa az életet, amelynek létezéséhez elengedhetetlennek tartják a vizet. Azonban sok bolygó található abban az úgynevezett „Aranyhajózási Zónában”, ahol a távolság „pontosan megfelelő” ahhoz, hogy élet támogatható legyen.

Madhusudhan professzor úgy véli, hogy galaxisunkban több ezer ilyen bolygó lehet. Ahogy egyre több exobolygót fedeztek fel, a tudósok olyan műszereket kezdtek fejleszteni, amelyek képesek elemezni ezeknek a bolygóknak a légkörének kémiai összetételét. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gáz jelenlétét, a valaha épített legfejlettebb űrteleszkóp, és 2021-es indítása óriási izgalmat keltett a kutatók körében, hiszen úgy tűnt, hogy végre elérhetjük az élet keresésének célját. Azonban ennek a teleszkópnak is vannak korlátai, hiszen nem képes észlelni olyan távoli bolygókat, mint a Föld, vagy olyan közel állókat, amelyek közvetlenül a szülőcsillaguk körül keringenek.

A NASA a következő évtizedekben tervezi a Habitális Világok Obszervatóriumát, amely képes lesz észlelni és mintát venni olyan bolygók légköréből, mint a miénk. Ezen kívül a 2020-as évek végén a European Southern Observatory (ESO) rendkívül nagy teleszkópja is üzembe lép, amely a chilei sivatag tiszta égboltjait figyeli. Madhusudhan professzor reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a K2-18b bolygó körüli biosignaturák létezését. Azonban még ha sikerül is elérnie ezt a célt, a felfedezés nem jelent majd tömeges ünneplést, hanem inkább egy új tudományos vitát indít el arról, hogy vajon a biosignaturát nem élő anyagok is előidézhetik-e.

Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és ahogy a vegyészek nem találnak alternatív magyarázatokat a biosignaturákra, a tudományos konszenzus fokozatosan az élet létezésének valószínűsége felé tolódik. A világ tudósai soha nem kerestek még ennyire intenzíven életet más világokon, és soha nem voltak olyan kiváló eszközeik, mint manapság. Sokan, akik a területen dolgoznak, úgy vélik, hogy már nem az a kérdés, hogy találunk-e életet, hanem hogy mikor. Madhusudhan professzor szerint a földönkívüli élet felfedezése nem félelmet, hanem reményt hoz. „Akkor, amikor az égre nézünk, nem csupán fizikai tárgyakat, csillagokat és bolygókat látunk, hanem egy élő eget,” mondja. A társadalmi következmények óriásiak lehetnek, hiszen ez alapvetően megváltoztathatja a helyünket a kozmoszban, és közelebb hozhat minket egymáshoz.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno