Svéd várost bírságoltak meg környezetvédelmi célkitűzés elmaradása miatt

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, a környezettudatosság jegyében folytatja pénzügyi elköteleződéseit. A város vezetése 2022-ben bejelentette, hogy elsőként a világon helyi önkormányzatként fenntarthatósági célokhoz kapcsolódó kölcsönt vett fel, amelyet „sustainability linked loan”-nak (SLL) neveznek. Ez a finanszírozási forma olyan megállapodás, amelyben a hitelfelvevő és a bankjai évente meghatározott környezeti és társadalmi fejlesztésekről egyeznek meg. Gothenburg négy fő célterülete a megújuló energiaforrásokra való átállás, a városi járműflotta elektromosra cserélése, az önkormányzati épületek energiafelhasználásának csökkentése – mint például kórházak és iskolák – valamint a legszegényebb városi környékek fejlesztése.

A város minden évben értékeli a célok elérését, és ha sikerül megfelelni az előírt fejlesztési szinteknek, akkor 0,1%-os kedvezményt kap a kölcsön éves díjából, ami körülbelül 100 000 koronát, vagyis körülbelül 10 500 dollárt jelent. Ugyanakkor, ha a célok teljesítésében jelentős mértékben elmaradnak, akkor büntetést kell fizetniük. Gothenburg 2022 és 2023 során elkerülte a pénzügyi büntetéseket, de a 2024-re vonatkozó legfrissebb adatok szerint nem sikerült teljesíteniük a megújuló energiaforrásokra való áttérés célját, ezért 150 000 koronás bírságra számíthatnak. Ezt azonban részben ellensúlyozza a kedvezmények, amelyeket az energiafelhasználás csökkentésére és a társadalmi fejlesztésekre tett erőfeszítésekért kapnak.

Fredrik Block, a Gothenburg városa pénzügyi portfóliójának menedzsere elmondta, hogy az önkormányzat szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra teszed a mércét, és az egész szervezetedet arra ösztönzöd, hogy elérje ezt a célt. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de egy lépést teszünk egyszerre. A célunk még mindig az, hogy 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátásunk közel nullára csökkenjen” – tette hozzá. Block hangsúlyozta, hogy nem a pénz miatt teszik ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és a folyamatos fejlődést.

A legszegényebb városi területek fejlesztésének mértékét évente elvégzett lakossági felmérések alapján mérik. Az embereket arról kérdezik, hogy milyen érzéseik vannak a területek biztonságával és tisztaságával kapcsolatban. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, a megfigyelő kamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városi területeken, mint Hjallbo és Biskopsgarden, amelyekben magas a bűnözési arány és a munkanélküliség, valamint jelentős bevándorló populáció él.

A Gothenburg-i közszolgáltatási ügynökség, a Framtiden, amely a város tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatás-fejlesztési vezetője elmondta, hogy sok esetben ők birtokolják a lakások többségét ezeken a kiszolgáltatott területeken. „Mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezeken a területeken. Senki más nincs ott, csak mi. Úgy látom, hogy talán mi vagyunk a legnagyobb erőforrás, amellyel a város rendelkezik, mivel sok pénzügyi forrással bírunk” – hangsúlyozta Bankvall.

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki karrier-tanácsadást nyújt egy foglalkoztatási központban Gothenburgban, aggasztónak találja, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet küld a város szegényebb területein élő fiatalok számára. „Mit gondolnak majd a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken egyet sem? Hogyan fognak érezni, amikor folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést Awil. Szerinte az önkormányzat aránytalanul sok energiát fektet a környezeti célokba, figyelmen kívül hagyva a hátrányos helyzetű területek fejlesztését.

Az SLL tárgyalása rendkívül bonyolult folyamat, amely Gothenburg számára egy évet vett igénybe, és hat nagy északi bankot vonzott be. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank visszautasította azokat az SLL kérelmezőket, akiknek a céljai nem voltak elég ambiciózusak. Emellett hangsúlyozta, hogy az SLL-ek kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen szerzik meg őket.

A Gothenburg-i városvezetés jelenlegi környezeti és társadalmi célkitűzései 2030-ig érvényesek. Block kiemelte, hogy a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, milyen különbséget jelenthet a város számára a befektetett pénz. „A bankok szeretnének pénzt adni fenntartható városoknak, így a fejlődésünket bemutató SLL-jelentések azzal segítenek, hogy vonzóbbá tegyem a várost a befektetők számára” – mondta Block.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o